Sürgősségi ellátás – folyamatos nyomás alatt

Az egyik leginkább érintett terület a sürgősségi osztály. Itt az orvoshiány oka nem kizárólag a szakképzés hossza vagy nehézsége, hanem a munkaterhelés extrém mértéke. A folyamatos készenlét, az éjszakai és hétvégi műszakok, a magas stressz és a gyakran hálátlan helyzetek sok orvost eltántorítanak ettől a pályától. A fiatalabb generációk közül egyre kevesebben vállalják hosszú távon ezt az életformát.

Aneszteziológia és intenzív terápia

Az aneszteziológusok és intenzíves szakorvosok hiánya szinte minden kórházban érezhető. Ez különösen kritikus, hiszen nélkülük műtétek maradhatnak el, osztályok működése kerülhet veszélybe. A szakma magas felelősséggel jár, miközben a munkakörülmények sok helyen nem követték le ezt a terhelést. Az intenzív ellátás érzelmileg is rendkívül megterhelő, ami hosszú távon kiégéshez vezethet.

Belgyógyászat és geriátria – növekvő betegszám, csökkenő munkaerő

A társadalom elöregedésével párhuzamosan a belgyógyászati és geriátriai ellátás iránti igény folyamatosan nő. Ennek ellenére ezek a területek nem számítanak „divatos” választásnak a fiatal orvosok körében. A nagy betegforgalom, a sok adminisztráció és az összetett esetek kezelése komoly terhet jelent, miközben a szakmai elismerés gyakran elmarad.

Radiológia – kulcsszerep, kevés szakember

A modern orvoslás elképzelhetetlen képalkotó diagnosztika nélkül, mégis egyre kevesebb radiológus áll rendelkezésre a kórházakban. A hiány oka részben az, hogy a magánszektor sokkal rugalmasabb munkarendet és kiszámíthatóbb környezetet kínál, ami elszívja a szakembereket az állami ellátásból.

Patológia – a „láthatatlan” szakma

A patológusok munkája ritkán kerül reflektorfénybe, mégis alapvető fontosságú a pontos diagnózis és a kezelési döntések szempontjából. A szakma iránti érdeklődés alacsony, miközben a képzés hosszú és nagy precizitást igényel. Ennek eredménye, hogy sok kórházban kritikus létszámhiány alakult ki ezen a területen is.

Mi áll valójában az orvoshiány mögött?

A probléma összetett. Nem csupán a bérezésről van szó, hanem a munkaterhelésről, a munkaszervezésről, az adminisztrációs terhekről és a szakmai fejlődési lehetőségek hiányáról. Sok orvos nem azért hagyja el a kórházat, mert nem szeretne gyógyítani, hanem mert a körülmények hosszú távon nem fenntarthatók.

Mit keresnek ma az orvosok egy kórházi állásban?

Egyre fontosabbá válik a kiszámítható munkarend, a támogató csapat, a szakmai autonómia és az előrelépési lehetőség. A „bármilyen állás jó” szemlélet helyett tudatosabb döntések születnek, és ez alapjaiban formálja át a munkaerőpiacot az egészségügyben.

Hol kaphat segítséget az orvos az álláskereséshez?

Sok orvos pontosan érzi, hogy váltani szeretne, de nem tudja, hol érdemes keresgélni, mely intézmények kínálnak valóban jó feltételeket, és mire kell figyelni egy szerződésnél.

Ha kórházi munkalehetőséget keres, de nem szeretne egyedül eligazodni az állások, ajánlatok és feltételek útvesztőjében, segítséget nyújthat a MEDISafe orvosmenedzser csapata. Ők abban támogatják az orvosokat, hogy a szakmai elképzeléseikhez, élethelyzetükhöz és hosszú távú céljaikhoz leginkább illeszkedő kórházi pozíciót találják meg – kevesebb bizonytalansággal, több átláthatósággal.